1989 után újra szélesebb körben elérhetővé vált a cégalapítás lehetősége. Mára azonban a tömeges alapítások miatt cégünk neve tekintetében jelentős kompromisszumokat kell vállalnunk.

Egy cég neve, illetve rövidített neve alapvetően azt a célt hivatott szolgálni, hogy az üzleti életben a vállalat képes legyen kifejezni azonosságát, valódi jellemzőit. Ehhez a törvény számos követelményt támaszt az alapítóval – illetve jogi képviselőjével– szemben.

Először is, a cég neve nem lehet megtévesztő; olyan utalást, szókapcsolatot nem tartalmazhat, amely cégünket egyáltalán nem jellemzi. Ha a cég neve egy vagy több tevékenységi kört is magába foglal, akkor azok csak valóban ellátott tevékenységek lehetnek. De például egy olyan tájegységre sem szabad utalni, ahol a cég valójában nem tevékenykedik. Ez a cégvalódiság követelménye.

A cég elnevezésében a vezérszón (ez az elnevezés kötelező eleme, melyet az alapítók találnak ki) kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően. E követelmény is azt a célt szolgálja, hogy a céget könnyen azonosíthassuk, illetve minél többet megtudjunk tevékenységéről. Rövidítés használata csak a vezérszóban, illetve a cégformában (például Kft.) megengedett.

A cégkizárólagosság követelménye pedig azt mondja ki, hogy egy cég elnevezése ne legyen összetéveszthető más cégekével. E tekintetben a jogalkalmazói gyakorlat következetes és szigorú; a különbözőségnek írásban, illetve hangzásban is egyértelműen fel kell állnia. A vagyonforgalom biztonsága szempontjából elsődleges követelmény ez; így ha a cég neve csupán egy, esetleg két betűvel különbözik más cégnévtől (lefoglalt névtől), a cégbíróság a bejegyzési kérelmet el fogja utasítani – tájékoztat a cégalapítás specialista cégjogász. Így e körben például egy eltérő társasági forma sem lehet elégséges, teljesen egyező vezérszavak mellett. A különbözőség fennállására az adott eset körülményei alapján, azok ismeretében lehet megnyugtató választ adni.